This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
Services
Translation, Interpreting
Expertise
Specializes in:
Government / Politics
Tourism & Travel
Journalism
Human Resources
Law (general)
Law: Contract(s)
Poetry & Literature
Media / Multimedia
Names (personal, company)
Gaming/Video-games/E-sports
Rates
English to Hungarian - Standard rate: 0.05 USD per word German to Hungarian - Standard rate: 0.05 USD per word Romanian to Hungarian - Standard rate: 0.05 USD per word
Project History
0 projects entered
Payment methods accepted
MasterCard, Wire transfer, PayPal, Visa
Portfolio
Sample translations submitted: 4
English to Hungarian: EU Commissioner Michel Barnier's speech General field: Law/Patents Detailed field: Gaming/Video-games/E-sports
Source text - English SPEECH
Michel Barnier
Member of the European Commission in charge of the Internal Market and Services
Online Games: a reality to recognize, to further its awareness and its regulation
Conference of the Belgian Presidency « Regulating Gambling : the Role of the Authority »
Brussels, 12 October 2010
Mr. President,
Ladies and Gentlemen,
My first speech before the European Parliament as Commissioner in February focused on online games. This was no accident. I don't believe in coincidences.
It was no coincidence that the representatives of the European people questioned me
ImmoHbfDlu hho rhaHonnoc far'tnn fhi= n'ihl'i~ 31 JfrhnritlP*: tnriav in rongrds to the fast
development of gambling and online bets.
Kristel Schaldemose - you heard her this afternoon - by her remarkable report, contributed to an awareness of the magnitude of the phenomenon and its potential impact on our societies.
It was also not a coincidence that I express my willingness for an immediate launch of an extensive public consultation, and thus a real democratic debate on this issue.
I am and remain a politician. And I have a simple belief: it is incumbent on public officials not to avoid, but rather to squarely address the sometimes difficult questions posed by new phenomena.
To mecs*jre - objectivsiy - the challenges, expectations or risk associated with them, and to provide concrete answers; from the problems identified, but also the
concerns - more subjective but equally legitimate - that can feed some people.
This collective responsibility is obviously ours in the case of gsn~.es and online betting. Gambling has an aspect of irrationality. That is why it has always been closely
supervised - or forbidden - by the States, like other potentially risky practices.
The advent of digital technology in our daily lives has "reshuffled the cards", by
dematerializing the act of betting or playing games. An online offer, which knows no borders, is now within the reach of everyone, instantly, at any time. In 2006 it was estimated there were no less than 15,000 active sites in this area. And in 2008, revenues from online gambling were more than 6 billion euros in the European
Union alone, which is already 7.5% of the total gaming market share. Gaming is a growing sector as it is expected to double within the next five years
We must look again at the reasons which lead us to regulate gambling, and perhaps rethink the way - more or less effectively, more or less coherently - in which we are dealing with the matter.
We can not escape this debate: this is why it must take place; this is why I wanted it. Soon I will submit to the College a text, which without taboos, poses a series of questions: I want to deal with the whole topic.
I alsG wish for the Commission to host this debate. By uniting, in targeted thematic workshops, undisputed specialists. We want to overcome the emotional character of the debate to get the facts, beyond vain "petitions of principle".
Ladies and gentlemen, let there be no mistake:
I - Online gaming is now a reality in Europe, and will remain so. It is time to
recognize it
For three reasons ;
Firstly, in Europe just like elsewhere - for example in the U.S. - the advent of the Internet has seen the c!cvc"c,;n;:nt of a massive illegal offer, which has continued to grow, outside any regulatory framework, and that authorities have so far been unable -or did not have the will to - control it. I mentioned the figure of 15 000 sites accessible from Europe: in 2006, over 85% of them were operating without a license.
This demonstrates first, whether or not we embrace it, that there is a real appetite for such services. But also and especially that many consumers as well as citizens - not applicants of such services - are exposed to daily aggressive solicitation of out-of-control operators. They escape all tax and liability.
Secondly, to control this "wild" development by channelling the offer in a safer legal mechanism, but also spurred on by the European Commission - I will return to this in a moment - some member states began to open in a controlled manner their domestic market to new online-operators.
From there emerged two simultaneous phenomena:
On the one hand, a legal consumption of online bets and games is developing in
the Union, which invites us to reflect together on how to best protect the users from these new services.
On the other hand - as this activity is regulated by very diverse national rules, we observe the development of an offer which I would describe as "grey". Some
licensed operators in one or more Member States do not hesitate, in fact, to offer and promote their services in other member states where they operate in complete illegality, but while taking advantage of the rules of the single market or while invoking the principle of mutual recognition. The Union is thus called upon.
Then, thirdly, what exactly is the purpose of the European Union, often suspected of orchestrating the "liberalization of gambling?"
The Electronic Commerce Directive and the Services Directive have excluded games from their scope. It is true however that the Commission, faced with complaints from operators, but also from the media and citizens, has launched infringement proceedings against nine member states. But none have been, to date, brought before the Court in Luxembourg.
So why all this case law which continues to make some noise? For one simple reason: the plaintiffs are going to find the national courts to enforce their rights! And the Court found itself gripped by preliminary rulings. What does it tell us?
Ladles and gentlemen, I have the audacity to think - which might displease some - that in its judgments the Court has never departed from a perfectly consistent line.
Firstly, the Court stated that online games come within the rules applicable to the provision of services. A licensed operator in one Member State can offer its services in another Member State, unless the latter has decided to restrict this freedom for reasons of overriding public interest.
The Court recognizes in this regard that Member States have a wide margin of appreciation as regard to the rules they wish to have, and thus the level of restriction Ihey deem appropriate to impose. Nothing prevents such a Member State to maintain a public online game monopoly as long as this restriction respects, for example, the protection of health or public order.
But the Court has a simple requirement, but an uninfringeable one, and we can not
overemphasize this point: consistency. In short: a Member State may restrict the access of new operators to its market because the game presents a risk of addiction, but not if at the same time, It tolerates from its own historic monopoly active advertising campaigns which serves as incentive to the game because it will be held to his own statement: "two weights and two measures".
After the Liga Portuguesa case, which was based, as always on very specific factual circumstances, some may have thought that the Court, struck by doubt, gave a sort of "blank cheque" to member states. This interpretation was wrong.
The recent decisions Stoss and others - which you mentioned today - came quickly squashing these illusions. Yet the Court merely re-applied its reasoning: since the German authorities conduct or tolerate policies to encourage the participation In certain games, then the preventive objective of the monopoly in question, I quote "can not be effectively pursued, so that it ceases to be justified."
rui my pcH i ufSVv .*ü'uj coíscsosioris.
On the one hand, except by framing in a much more restrictive way the commercial activity of their monopolies, many member states have no choice now than to wonder: Aren't they responsible for seeking a controlled opening of their market?
On the other hand - it's just common sense any market opening, if it can be tightly regulated, must take place in a non-discriminatory way in regards to non-domestic operators.
II - If we recognize - and we know - that online gaming will remain a reality, the protection of consumers and citizens requires better knowledge of different aspects: understanding before acting;,tgJjnde.rstandJfco act correctly.
I will push the analysis even further: by basing the requirement of the opening of the market on inconsistencies in our policies, the Court requires us to consider, in turn, our relationship to the game in general: Do we understand to the full extent its risks? Doesn't the ambiguity of our regulations testify a certain disregard? But above all, is there a risk inherent to online gaming? To what extent? Conversely, doesn't the digital universe, paradoxically, offer new possibilities of control?
These are just some of the urgent issues to consider fully. I will identify, for my part, a few themes that seem particularly relevant.
Firstly, the social impact of online gaming.
Desocialization, uncontrolled debt, the weakening of family structure are all known phenomena which must be analyzed in regards to the particular relationship they might have with certain characteristics of online gaming.
We must also look closely at the particular risk of addiction in the clinical sense, caused by the permanent availability of an offer online. But also the issue of the protection of minors and other vulnerable groups.
Secondly, the public policy issues.
It is essential to effectively prevent the risk of fraud: fraud relating to the sincerity of the game - for example around the poker table - or even fraud on the integrity of
sporting events, The stakes are high.
One should however be wary of jumping to conclusions. Online operators are indeed interested in maintaining the credibility of their business. And interesting initiatives have emerged. For example, I cite the activity of "screening" of possible cheating behaviour by ESSA ("European Sports Security Association").
We must also question ourselves on the exposure of this business to other criminal activities such as money laundering or tax evasion.
Thirdly, we must ask ourselves the question of the possible contribution of online gambling to the public interest, or conversely to the question of whether online gambling is endangering some models of financing of collective interest endeavours.
The issue of the financial support that operators of online bets can or should make to the development of athletic or equestrian channels deserves to be asked.
And fourthly, we must conduct a thorough reflection on the methods which would ensure compliance by the operators to the rules set by the regulators. The
"enforcement" in English
This is essential for two reasons.
First, to be effective and legitimate, a policy of controlled market-opening and intelligent market-control must necessarily have as its corollary the ability of the public authority to enforce the law.
Consultation should be an opportunity to make a specific lay-out of today's
possibilities for regulators to block accsss to H'SQH! sites, or to discourage their attendance. Do the technologies exist? Are they economically viable? What are the prospects offered by the cooperation of regulators?
Then, we'll diagnose whether or not the public authorities have the actual capacity to prevent the access of unauthorized operators. This will largely determine some of the conclusions that we may have to draw. Let me explain:
The Court recognizes that a Member State may, when implementing a coherent policy, impose special restrictions on the business of online gaming. Thus, it appears that member states are technically capable of effectively preventing exposure, or access of illegal offers to their citizens, then the question of their ability to protect their communities from what they consider to be unsafe practices would arise only marginally.
However, it appears that despite all the efforts implemented by Member States, an "unlawful" offer - meaning one not permitted on the territory - continues to be widely available because of the inherently cross-border nature of online-offers, then the question of whether to define at the EU level a number of rules which provide a minimum degree of protection, on the entire European territory, could arise.
Therefore we must launch and conduct to its term this broad consultation. I move the Commission to do so in the coming weeks through a Green Paper, in which I intend to involve all stakeholders, but also the European Parliament and member states.
Ill - It is only then that we can, together, determine, knowingly, whether to act, at what level and by what logic.
Ladies and Gentlemen,
I said as early as the month of February: I want to start this debate on online gaming without a prior!, without preconceptions, and especially without prejudging the conclusions we shall have to draw at the end.
I have only one concern in mind: to provide effective protection, which is real, to
consumers and citizens, while respecting the freedom afforded to Member States in this sensitive area, but also in the principles that underpin the market.
The Court has previously recalled a single requirement: consistency and sincerity.
In this context, it is up to the public authorities of the Union to give itself, in a democratic manner and in full knowledge of the rules which they deem appropriate, in accordance with the principle of subsidiarity.
It is on the basis of the facts that the consultation will be conduct, I have no doubt that consistency and accountability will guide our action.
Translation - Hungarian BESZÉD
Michel Barnier
Az Európai Bizottság Közös Piacért és Szolgáltatásokért felelős tagja
Online szerencsejátékok: valóság, amit el kell ismernünk, hogy jobban megismerjük és szabályozhassuk
A belga elnökség konferenciája:«A hatóságok szerepe a szerencsejátékok szabályozásában»
Brüsszel, 2010 október 12
Tisztelt Elnök Úr,
Hölgyeim és uraim,
Az Európai Parlament előtt biztosi minőségemben tartott első, februári beszédemben az online szerencsejátékokra koncentráltam. Mégpedig nem véletlenül. Nem hiszek a véletlen egybeesésekben.
Nem véletlenül történt, hogy az európai népek képviselői kérdéseket intéztek hozzám arra vonatkozóan, hogy milyen kihívásokkal kell ma a hatóságok szembenézzenek az online szerencsejátékok és az online fogadás gyors fejlődésével kapcsolatban.
Kristel Schaldemose kitűnő jelentése által, amelyet Önök is hallottak ma délután, közelebb kerültünk a jelenség, valamint annak kiterjedésének és potenciális társadalmi hatásának megvilágításához.
Szintén nem véletlen, hogy ezennel kész vagyok azonnali és kiterjedt nyilvános tanácskozást, azaz egy igazi demokratikus vitát indítani a kérdésben.
Politikus vagyok és az is maradok. Mint ilyen, egy egyszerű dologban hiszek: hogy a tisztviselőkre hárul a kötelesség, hogy az új jelenségek által felvetett, néha bonyolult kérdésekre kifejezett feladatként tekintsenek, és azokat ne kerüljék meg.
Az a feladatuk, hogy objektív módon felmérjék a hozzájuk kapcsolódó kihívásokat, elvárásokat vagy kockázatokat, és konkrét válaszokkal szolgáljanak az azonosított problémákra, valamint a szubjektívebb, de szintén jogos aggodalmakra, amelyek egyes embereket foglalkoztathatják.
A szerencsejátékok és az online fogadás esetében e kollektív felelősség egyértelműen ránk hárul. A szerencsejátékok bizonyos szempontból irracionálisak. Más, potenciálisan kockázatos tevékenységhez hasonlóan az állam ezért mindig szorosan felügyelte-vagy tiltotta-őket.
A digitális technológia beköszönte "megkeverte a lapokat” ebben a játszmában, amennyiben
a fogadás és a szerencsejátékok már nem megfoghatóak. A határokat nem ismerő online ajánlatok ma azonnal és bármikor bárki számára hozzáférhetőek. Becslések szerint 2006-ban nem kevesebb mint 15.000 aktív weboldal kínált ilyen ajánlatot. 2008-ban pedig az online szerencsejátékokból származó bevétel csak az Európai Unióban 6 milliárd eurót tett ki, ami már a teljes szerencsejáték piac 7.5 százalékos részesedését jelenti. A szerencsejáték ágazat növekszik, a következő öt évben várhatóan meg is duplázódik.
Újra felül kell vizsgálnunk az okokat, amelyek a szerencsejáték szabályozására indítanak bennünket, és talán át kell gondoljuk, hogy mennyire hatékonyan és következetesen kezeljük a kérdést.
Nem kerülhetjük meg a vitát: sor kell rá kerüljön; ezért kívántam ezt. Nemsokára a Bizottság elé terjesztek egy szöveget, amely tabuk nélkül vet fel egy sor kérdést: a teljes témával szeretnék foglalkozni. Ugyanakkor szeretném, ha a Bizottság rendezné meg a vitát. Célirányos tematikus műhelyekben összehozzuk a témában vitathatatlan szakértőket. Szeretnénk elkerülni a vita érzelmi síkra terelődését és meg akarjuk szerezni a hiú "elvi folyamodványokon” túl a tényeket.
Hölgyeim és uraim, szeretném leszögezni a következőket:
I- Az online szerencsejátékok megkérdőjelezhetetlenül jelen vannak Európában és itt is maradnak. Ideje elismernünk ezt a tényt.
Mégpedig három okból kifolyólag;
Először: Európában, mint máshol is -pl. az Egyesült Államokban- az internet beköszönte hatalmas mennyiségű illegális kínálat elterjedését vonta magával, amely a szabályozási kereten kívül folyamatosan nőtt, és amelyet a hatóságok ez idáig nem tudtak- vagy nem akartak ellenőrizni. Említettem az Európából elérhető 15 ezer weboldalt: 2006-ban több mint 85 százalékuk engedély nélkül működött.
Ez először is azt bizonyítja, hogy valós igény van ilyen szolgáltatásokra, ha elfogadjuk őket, ha nem. De azt is bizonyítja, hogy sok olyan felhasználó és állampolgár, aki nem felhasználója e szolgáltatásoknak napi szinten ki van téve a gátlástalan üzemeltetők üzleti ajánlatainak. Ezek kibújnak a felelősség és az adózás összes terhe alól.
Másodsorban: egyes tagállamok elkezdték ellenőrzés mellett megnyitni belföldi piacaikat új online üzemeltetők előtt a „vad” fejlődés ellenőrzése érdekében, de a Bizottság ösztönzésére is- mindjárt visszatérek erre. Ezt úgy tették, hogy a kínálat fejlődését biztonságosabb jogi mechanizmusok keretei közé irányították.
Ebből egyidejűleg két jelenség alakult ki: egyrészt az online fogadások és szerencsejátékok törvényes használata alakul ki az Unióban, ami gondolkodásra késztet minket arról, hogyan védjük meg a felhasználókat ezen új szolgáltatásoktól.
Másrészt- mivel e tevékenységet különböző nemzeti szabályok szabályozzák, olyan kínálat kialakulását észleljük, amit én “szürkének” neveznék. Egy vagy több tagállamban engedélyezett üzemeltetők gond nélkül ajánlják és reklámozzák szolgáltatásaikat más tagállamokban, amelyekben teljesen törvénytelen módon működnek, de közben kihasználják az egységes piac szabályait vagy a kölcsönös elismerés elvére hivatkoznak. Ezért kell az Uniónak közbelépnie.
Harmadsorban: pontosan mi az Európai Unió szerepe, amely Uniót gyakran a „szerencsejátékok liberalizálásának” vezénylésével gyanúsítanak?
Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv és a távértékesítésről szóló irányelv kizárták a hatályuk alóla szerencsejátékokat. Ellenben az is igaz , hogy az üzemeltetők, valamint a sajtó és az állampolgárok panaszai nyomán a Bizottság kilenc tagállam ellen indított szabálysértési eljárást. Viszont ezek egyikét sem vitték ez idáig a luxemburgi Bíróság színe elé.
Miért hát ez a sok esetjog, amely továbbra is feltűnést kelt? Az ok egyszerű: a felperesek meg fogják találni a nemzeti bíróságokat, ahol jogaikat érvényesíthetik. A Bizottság pedig az előzetes döntéshozatalok markában van. Mit jelent ez?
Hölgyeim és uraim, bátorkodom egyesek nemtetszését kiváltva azt gondolni, hogy a Bizottság döntéseiben mindig következetes vonalat követett.
Először is azt állította, hogy az online szerencsejátékok a szolgáltatásra érvényes szabályok hatálya alá esnek. Egy tagállamban engedélyezett üzemeltető felajánlhatja szolgáltatásait egy másik tagállamban, kivéve ha utóbbi úgy döntött, hogy a nyomós közérdek okán korlátozza e szabadságot.
A Bíróság elismeri ebben a tekintetben, hogy a tagállamoknak tág mérlegelési jogkörük van saját szabályaikat és az alkalmazandó korlátozás mértékét illetően. Egy ilyen tagállamot mindaddig semmi sem akadályozza meg állami szerencsejáték monopólium fenntartásában, amíg e korlátozás nem sérti pl. az egészség vagy a közrend védelmét.
Viszont a Bíróságnak van egy egyszerű, de áthághatatlan követelménye, amit nem tudunk eléggé hangsúlyozni: a következességről van szó. Röviden erről van szó: Egy tagállam korlátozhatja új üzemeltetők bejutását a piacára azzal az indokkal, hogy a szerencsejáték függőség veszélyét hordozza, de ha egyidejűleg megengedi saját hagyományos monopóliuma aktív hirdetési kampányait, amelyek szerencsejátékra ösztönöznek, akkor ez nem megengedett, mert ellentmond az egyenlő bánásmód elvének.
A Liga Portuguesa ügy után, amely, mint mindig, igen sajátos körülményeken alapult, egyesek azt gondolhatták, hogy a kétségektől gyötört Bíróság egyfajta "biankó csekket" adott a tagállamoknak. Ez az értelmezés téves volt.
A ma említett újabb keletű döntések – Stoss és mások- gyorsan lerombolták ezen illúziókat. De a Bíróság tulajdonképpen csak újra alkalmazta érvelését: mivel a német hatóságok tolerálják vagy támogatják a részvételt bizonyos szerencseejátékokban, a kérdéses monopólium megelőző célját nem lehet- idézem- „hatékonyan kivitelezni, ezért indokoltsága megszűnik”.
Ebből két következtetést vonok le:
Egyrészt sok tagállamnak most nincs más választása -monopóliumaik kereskedelmi tevékenységének sokkal korlátozottabb keretbe szorítását kivéve - mint hogy csodálkozva kérdezze: Nem felelősek azért, mert piacuk ellenőrzött nyitását kívánták?
Másrészt a józan ész azt sugallja, hogy amennyiben azt szigorúan lehet szabályozni, egy piac nyitása nem hazai üzemeltetők szempontjából megkülönböztetés nélkül kell történjen.
II - Ha elismerjük, és tudjuk, hogy az online szerencsejáték valóság marad, a felhasználók és állampolgárok védelme különböző szempontok jobb megértését követeli meg: megköveteli cselekvés előtt a megértést; és a helyes cselekvés érdekében is megköveteli a megértést.
Az elemzést egy lépéssel tovább viszem: azáltal, hogy a piac nyitásának követelményét a szakpolitikáink következetlenségére alapozza, a Bíróság azt kívánja tőlünk, hogy mi is vizsgáljuk meg általában a szerencsejátékokhoz fűződő viszonyunkat: Vajon teljes mértékben megértjük a kockázatokat? Szabályozásaink kétértelmű volta nem tanúskodik egyfajta hanyagságról? De mindenek fölött, rejtenek a szerencsejátékok kockázatot? Milyen mértékben? És viszont, a digitális világ nem kínál új ellenőrzési lehetőségeket?
Ez csak néhány a sürgető ügyek közül, amelyeket részletesen meg kell vizsgálnunk. A magam részéről szeretnék néhány, számomra különösen lényeges témát meghatározni.
Először megemlíteném az online szerencsejátékok társadalmi hatását.
A szociális magatartás megszűnése, tartozások felhalmozása, a családi struktúrák meggyengülése mind ismert jelenség, amelyeket elemezni kell az online szerencsejátékokhoz fűződő különleges kapcsolatuk szempontjából.
Szintén közelről meg kell vizsgálnunk a klinikai értelemben vett függőség veszélyét, amelyet az online kínálat állandó jelenléte okoz. Továbbá vizsgálnunk kell a kiskorúak és más csoportok védelmének kérdését.
Másodsorban a közérdek kérdéseit említem. A csalás veszélyének megelőzése kulcsfontosságú: a szerencsejáték őszinteségéhez kapcsolódó - pl. a pókerasztal körüli- csalás vagy a sportesemények feddhetetlenségére vonatkozó csalás. A tét nagy.
De ne hamarkodjuk el a következtetéseket. Az online üzemeltetők valóban érdekeltek üzleti tevékenységük hitelének fenntartásában. Érdekes kezdeményezések is felbukkantak. Példának okáért említem a lehetséges csaló magatartás szűrését az Európai Sportbiztonsági Szövetség (“ESSA”) által.
Azt is meg kell kérdeznünk magunktól, hogy ezen üzleti tevékenység mennyire van más bűnözési formák veszélyének kitéve, mint pl. a pénzmosás vagy az adócsalás.
Harmadsorban tegyük fel az online szerencsejátékok hozzájárulásának kérdését a közérdekhez, és ennek megfelelően ahhoz a kérdéshez, hogy az online szerencsejátékok veszélyeztetik-e a közös érdekű kezdeményezések néhány modelljét.
Említésre méltó a pénzügyi támogatás kérdése, amelyet az online fogadások üzemeltetői az atlétikai vagy lovaglási csatornák fejlesztése érdekében eszközölhetnének vagy kellene eszközöljenek.
Negyedrészt tüzetesen meg kell vizsgáljuk azokat a módszereket, amelyek biztosítanák az üzemeltetők megfelelését a szabályozó hatóságok által felállított szabályokkal. A „jogérvényesítés” angolul történjen.
Ez két okból kulcsfontosságú.
Először is, ahhoz, hogy hatékony és törvényes legyen, a hatóság jogérvényesítő képessége az ellenőrzött piacnyitási szakpolitikák és az intelligens piacellenőrzés szükségszerű következménye kell legyen.
A tanácskozás lehetőséget kellene adjon arra, hogy egy tervet állítsunk fel a szabályozó hatóságoknak milyen lehetőségei vannak törvénytelen weboldalak blokkolására vagy azokon a részvétel megakadályozására. Adottak ehhez a technológiai lehetőségek? Gazdasági szempontból életképesek ezek? Milyen perspektívákat kínál a szabályozó hatóságok együttműködése?
Ezután felmérjük, vajon a hatóságoknak van tényleges kapacitásuk az engedély nélküli üzemeltetők hozzáférésének megakadályozására. Ez nagy mértékben hozzá fog járulni a következtetések leszűréséhez.
Hadd magyarázzam el:
A Bíróság elismeri, hogy egy következetes szakpolitika végrehajtásakor a tagállamok különleges korlátozásokat vezethetnek be az online szerencsejátékok ágazatában. Ezért úgy tűnik, hogy a tagállamok technikailag képesek hatékonyan megakadályozni azt, hogy állampolgáraik ki legyenek téve illegális ajánlatok veszélyének vagy azokhoz hozzáférjenek, tehát közösségeik védelmének kérdése a nem biztonságos gyakorlatoktól nem tűnik lényegesnek.
Viszont úgy tűnik, hogy a tagállamok erőfeszítései ellenére egy “törvénytelen”, azaz a tagállam területén nem engedélyezett ajánlat, az online kínálat határokon átnyúló természetéből adódóan továbbra is széles körben elérhető. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy EU szinten szükség van-e bizonyos számú szabály felállítására, amelyek minimális szintű védelmet nyújtanának egész Európa területén.
Ebből kifolyólag el kell indítanunk és végig kell vinnünk e széles körű tanácskozást. A következő heteken egy Zöld Könyv megalkotása révén erre ösztökélem a Bizottságot, amelybe minden érdekeltet be szeretnék vonni, csak úgy mint az Európai Parlamentet és a tagállamokat.
III- Csak ez után tudjuk tudatosan megállapítani, hogy cselekedjünk-e, azt milyen szinten és milyen logika szerint tegyük.
Hölgyeim és uraim,
Már februárban kijelentettem: a priori nélkül, előítéletek nélkül és főleg a nélkül szeretném elindítani ezt a vitát a szerencsejátékokról, hogy előzőleg megítélnénk a végén levonandó következtetéseket.
Csak egy dologgal törődök: ez a hatékony, reális védelem nyújtása a felhasználóknak és az állampolgároknak a tagállamok által ezen érzékeny területen biztosított szabadságok, valamint a piacot alátámasztó elvek tiszteletben tartása mellett.
Előzőleg a Bíróság egyetlen követelményt idézett fel: a következetességet és az őszinteséget.
Az Unió hatóságainak dolga ebben az összefüggésben , hogy a szubszidiaritás elve alapján demokratikusan megadja önmagának a megfelelőnek tartott szabályokat.
Nincs kétségem afelől, hogy a következetesség és felelősség fogja tetteinket irányítani, mert a tanácskozást a tények alapján folytatjuk le.
Hungarian to German: Hungarian Parliament Building General field: Marketing Detailed field: Advertising / Public Relations
Source text - Hungarian Parlament2012bod
1. A budapesti Országház 27 kapuval rendelkezik, a főbejárata mégis a Duna-parti homlokzatával átellenes oldalon, a Kossuth téren található, ahol a politikusok és turisták mellett tüntetők is gyakran feltűnnek.
2. Az Országház megálmodója, Steindl Imre építész, egyetemi tanár sajnos nem érhette meg főművének átadását. Az épület 1904-es befejezése előtt két évvel, 61 éves korában hunyt el.
3. A főbejárathoz vezető, a kupola alatti belső tér csaknem teljes szélességében elnyúló díszlépcső két oldalán oroszlánszobrok fogadják a látogatókat, akik nem ezen az úton, hanem a főhomlokzattal párhuzamos belső folyosón érkeznek ide.
4. A 16 szögletű, 27 méter belmagasságú csillagmennyezetű kupolacsarnokot már a teljes épület elkészülte előtt 8 évvel birtokba vehették a korabeli honatyák, akik a 896-os honfoglalás milleniuma miatt sürgették az átadást.
5. A neogótikus-eklektikus stílusú parlament építéséhez félmillió díszkövet és 40 kg aranyat használtak fel, amelyek túlnyomó része a barokkosan gazdag díszítésű belső térben gyönyörködtetik a szemet.
6. 90 kültéri és 152 beltéri szobor található az országház falain. Utóbbiak zöme a Zsolnay kerámiák egyedi alapanyagából, pirogránitból készült, amely sokak szerint legfeljebb burkolóanyagnak alkalmas.
7. A 20. század fordulóján épült parlament nemcsak esztétikailag, hanem műszakilag is kiemelkedő építmény. A belső terek hőmérsékletét falba rejtett távvezetéken keringtetett gőz szabályozza.
8. A 15, Árpád-, Anjou- és Habsburg-ház uralkodója mellett a honfoglaló Árpád fejedelem, továbbá négy, a nemzeti emlékezés fő eseményeit leíró márványtábla s helyet kapott a kupolacsarnok íveiben.
9. A magyar államiság legfőbb jelképe sok helyütt pihent már. 1951-78 között az USA-ban is járt, majd a Nemzeti Múzeumban állították ki. A hányattatott sorsú ereklye 2000-ben került a parlamentbe.
10. Korábban számozott hamutartók várták azon képviselőket, akik nem akarták pocsékolni drága havannáikat. Így például ha hirtelen szavazni szólította őket a kötelesség, visszatérvén saját szivarjukat szívhatták.
11. A híres-nevezetes parlamenti patkóban ma 386 képviselő dolgozik. Az ülésterem sok vitát látott már, sőt, a pulpitus egy, a miniszterelnök elleni 1912-ben elkövetett merényletkísérlet golyónyomát is őrzi.
12. A több, mint félmillió kötetes könyvtár helyett ma már inkább az internetet használják a honatyák, ha háttérinformációra van szükségük. Az Országgyűlés iratait egy különálló levéltár gondozza.
13. 268 méteres folyóparti hossza 2,5 méterrel múlja felül a londoni Westminster Palotáét, ám közel 18 ezer négyzetméteres alapterülete csupán harmada a brit parlament épületének. A kontinensen így is a legnagyobb.
Translation - German Parlament2012bod
1. Das Budapester Parlament verfügt über 27 Toren, sein Haupteingang ist trotzdem auf dem Kossuth Platz, auf der gegenüberliegenden Seite der auf die Donau gerichteten Fassade. Dort kann man oft Demonstranten neben Politikern und Touristen sehen.
2. Imre Steindl, der Schöpfer des Parlamentsgebäudes war Architekt und Universitätsprofessor, konnte aber die Übergabe seines Hauptwerks nicht erleben. Er ist im Alter von 61 Jahren, zwei Jahre vor der Fertigstellung des Gebäudes im Jahre 1904 hingeschieden.
3. Die Besucher finden Löwenstatuen auf beiden Seiten der verzierten Treppen, die sich fast über die ganze Weite des inneren Raumes unter der zum Haupteingang führenden Kuppel ausbreiten. Die Besucher gelangen hinein durch einen, mit der Hauptfassade parallelen inneren Gang.
4. Die Parlamentarier der damaligen Zeit, die wegen des tausendjährigen Jubiläums der 896er Landnahme auf die Übergabe drängten, konnten die 16 eckige, 27 Meter innere Höhe erreichende Kuppelhalle mit sternförmiger Decke 8 Jahre vor ihrer Fertigstellung in Gebrauch nehmen.
5. Beim Bau des negotisch-eklektischen Parlaments wurden eine halbe Million Schmuckstein und 40 kg Gold verwendet. Das größte Teil kann man im barockhaft reichen inneren Raum bewundern.
6. An den Wänden des Parlaments kann man draußen 90, drinnen 152 Statuen sehen. Die meisten der letzten Statuen sind aus Pyrogranit, dem einzigartigen Grundstoff der Zsolnay Keramik angefertigt, das nach Meinung von vielen höchstens als Überzugsmaterial verwendet werden kann.
7. Das an der Wende des 20. Jahrhunderts gebaute Parlament ist nicht nur aus ästhetischer, sondern auch aus technischer Sicht ein herausragendes Gebäude. Die Temperatur der Innenräume wird mit Dampf über die in die Wände versteckte Fernleitung reguliert.
8. Neben den 15 Herrschern der Anjou-und Habsburg Häuser fand in den Wölbungen der Kuppelhalle auch eine Marmorplatte Platz, die die Hauptereignisse der nationalen Erinnerung beschreibt.
9. Das Hauptsymbol der ungarischen Staatlichkeit hat schon an vielen Ort geruht. Zwischen 1951 und 1978 war es in den USA, später wurde es im Nationalmuseum ausgestellt. Die Reliquie mit dem harten Schicksal wurde im Jahre 2000 ins Parlament gebracht.
10. Früher warteten nummerierte Aschenbecher auf die Abgeordneten, die ihre teueren Havanna Zigarren nicht vergeuden wollten. Wenn die Pflicht sie zum Beispiel zum Wählen gerufen hat, konnten sie bei der Rückkehr ihre eigenen Zigarren weiterrauchen.
11. In dem berühmten Parlamentshufen arbeiten heute 386 Abgeordneten. Im Tagungsraum haben sich schon viele Auseindersetzungen ereignet, im Rednerpult ist immer noch die Schußspur des Attentatsversuchs von 1912 zu sehen.
12. Statt der fast halben Million starken Bibliothek benützen die Abgeordneten heute lieber das Internet, wenn sie Hintergrundinformationen brauchen. Die Dokumente des Parlaments werden von einem abgesonderten Archiv gepflegt.
13. Mit 268 Meter Länge entlang des Flußes ist das Parlament 2,5 Meter länger als der Londoner Westminster Palast, aber ihre Grundfläche beträgt mit 18 tausend Quadratmetern nur ein Drittel des Gebäudes des britischen Parlaments. Auch so ist es das größte Parlamentsgebäude auf dem Kontinent.
Hungarian to English: Smartmeters General field: Tech/Engineering Detailed field: Electronics / Elect Eng
Source text - Hungarian Szerkesztők figyelmébe:
Okos mérő: a fogyasztók energia-felhasználásáról valós idejű információt nyújt, ami tartalmazza az egyedi gáz és elektromos áram felhasználási adatokat, a fogyasztás költségét és hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. (Európai Okos Mérés Szövetség, ESMA)
For the attention of editors:
Smart meter:
AMR (Automatic Meter Reading): automatikus mérőóra-leolvasás
AMI (Advanced Metering Infrastructure): AMR egyéb adatok (időbélyeg, riasztási esemény, stb.)AMR other data (timestamp, alarm event)
Zig-C: Olyan rendszer, ahol a mérési adatok egy 2.4 GHz-es frekvencia-tartományban működő vezeték nélküli, önszervező hálózaton keresztül egy GSM/Ethernet kapcsolattal rendelkező mérési adatgyűjtő egységekhez jutnak.
Zig-C: A system in which the measured data reach the collecting unit equipped with GMS/Ethernet connection through a wireless, self-organizing channel operating in the 2.4 GHz frequency range
Európai Direktíva: Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:114:0064:01:HU:HTML
Magyarországi okos mérés projekt a Magyar Energia Hivatal oldalán:
http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=610
További információ a Casonról és a technológiáról: www.cason.hu
Megoldás a szomjazó Közel-Keletnek
Küzdelem a vízért okos mérőkkel és adatátvitellel
A Közel-Kelet országai évtizedek óta küzdenek a térségben uralkodó szárazság ellen, a vízhiány az emberi tényező mellett stratégiai szempontból is egyre nagyobb problémát jelent. Omán fővárosában, Muscatban például a vízvezetékrendszer hiányosságainak megszüntetésében látják a megoldást. Az Ománi Áram- és Vízszolgáltató Hatóság (PAEW) 2009 végéig tartott projektében azt kívánta feltérképezni, hogy az okos mérők alkotta rendszerek milyen megbízhatósággal és hatékonysággal működnek. A rendszer rádiós adatátviteli eszközeit, szervereit és szoftvereit az érdi Cason Mérnöki Zrt. szállította.
Mérés a mecsetben
Az ománi tesztprogramban két hónap alatt számos, korábban még csak nem is sejtett információ került napvilágra. „Az adatok elemzésekor kiderült, menyire pazarlóan működik egy vízközmű egy olyan országban, ahol a víz ritka és drága kincs. Ománban egy átlagos háztartás nagyjából havi 50 ezer forintot fizet a vízfogyasztásáért, miközben a víz előállításának ára ennek a tízszerese.” – kommentálja …, a Cason szakértője a sikert. „A fogyasztás valós idejű mérésével, a városrészben felszerelt okos mérők adatainak összevetésével nyilvánvalóvá vált, hogy hol szivárog nagy mennyiségben a víz, de azt is ellenőrizni lehetett, hogy a vízművek munkatársai mennyi idő alatt és milyen eredménnyel hárítottak el egy csőtörést” – tette hozzá …., aki szerint az ilyen információk megszerzése mutat rá arra, hogy az évtizedekre tervezett vízközmű napi szintű figyelmet és munkát igényel.
Az ománi projektben néhány kiválasztott lakóház és egy mecset vízmérő-óráira okos mérők és Zig-C adatgyűjtő eszközöket szereltek fel. „Az ománi partnereink annyira tudatában voltak a projekt fontosságának, hogy még azt is megengedték, hogy a mecset tetejére szereljük az mérőórák leolvasott adatainak központba továbbításáért felelős koordinátort. – emlékszik vissza a programban személyesen is részt vett … . A cég eszközei lehetővé tették, hogy az ománi hatóság vezetője még saját okos-telefonján is követhesse háza aktuális vízfogyasztását.
Hogyan működik az okos mérő?
„A vízművek pontosan tudja, hogy mennyi vizet használnak fel a fogyasztók összességében, és mennyi víz kerül a rendszerbe, ám a különbség okairól nincs információja. A mai rendelkezésre álló eszközparkjával nincs lehetősége annak feltérképezésére, hogy pontosan hol és mennyi víz veszik kárba és mennyi víz az, amennyire a fogyasztóknak valójában szüksége van. Amennyiben egy teljes kerületet lefednek az okos mérők és automatizált a mérőóra-leolvasás, akkor ezek adatait összehasonlítva a területre érkező vízmennyiséggel, megtudhatjuk, hol és mennyi víz folyik el feleslegesen a rendszerből.” - érzékelteti a feladat összetettségét a szakértő.
A Cason adattovábbító eszközeivel és szoftvereinek segítségével végzett mérések pontossága és hitelessége olyannyira meggyőzte az ománi hatóságot, hogy a következő időszakban Muscatban több ezer további fogyasztóra kiterjedő rendszer állhat üzembe.
Translation - English For the attention of editors:
Smart meter: provides real-time information on the energy-consumption of consumers which contains the unique data on gas and electricity consumption, on consumption costs and its effects on gas emission causing glasshouse effect ( European Smart Meter Society, ESMA)
AMR (Automatic Meter Reading):
AMI (Advanced Metering Infrastructure): AMR other data (timestamp, alarm event and so on)
Zig-C: A system in which the measured data reach the collecting units equipped with GSM/Ethernet connection through a wireless, self-organizing channel operating in the 2.4 GHz frequency range
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:114:0064:01:HU:HTML
European Directive: The Directive no. 2006/32/EC of the European Parliament and European Council (April 5th 2006) on efficiency of energy end-usage and on energy services.
http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=610
Hungarian smart meter project on the website of the Hungarian Energy Office
Further informations on Cason and on the technology: www.cason.hu
A solution for the thirsty Middle-East
Fight for the water with smart-meters and data transmission
The countries of the Middle-East have been fighting for decades against the drought in the region. The lack of water constitutes an ever greater problem from the human as well as from the strategic point of view. In the capital of Oman, Muscat, for example, the envisaged solution is to stop the malfunctions of the water-pipe system. The Electricity and- Water Supply Authority in Oman (PAEW) wanted to map in its project that lasted until the end of 2009 how reliably and efficiently the systems of the smart meters work. The radio transmission devices, servers and software of the system wereprovided by Cason Mérnöki (Engineering) ZRT.
Measurements in the mosque
In the Oman test-program that lasted for two months several unexpected informations came to light. „The data-analysis has shown how wasteful the water supply-service works in a country where water is a rare and expensive treasure. An average Omani household spends around 50 thousand Forint a month for water while the cost of the water-production is ten-fold.”- says …, Casson expert about the success. „After measuring the consumption in real time and comparing it with the data of the smart-meters that measured in the respective neighourhood it became obvious where the water leaks in large quantities, but it could also be measured how fast and with what result the employees of the water-supply service have fixed a broken pipe” - he said …. , adding that these informations show that the water-supply system that has been designed for decades demands daily attention and work.
As part of the Oman project the water-meters of selected houses and of a mosque have been equipped with smart-meters and Zig-C data-collecting devices. „Our partners in Oman were so aware of the project's importance that they even allowed us to assemble on top of the mosque the coordinator that delivered the data collected by the meters to the center.” - remembers … who took part in the progam personally too. The tools of the company have made it possible for the leader of the Oman water supply authority to track the current water-consumption of his house on his smart-phone.
How does the smart-meter work?
„The water supply service knows exactly how much water the consumers use in total, they know also how much water gets in the system, but they have no informations on what causes the difference between the two. With its currently available tools it has no way of mapping exactly where and how much water is wasted and how much water the consumers really need. If the smart-meters and the automatic meter-reading cover an entire area, if we compare their data with the amount of water arriving into the area, we can find out where and how much water leaks unnecessarily from the system” - explains the expert the complexity of the task.
The accuracy and authenticity of the measurements performed by Casson's data transmission tools and software have convinced the Oman authority so much that in the next period a system extending to several thousand consumers can become operational.
English to Romanian: EU Grant Agreement General field: Law/Patents Detailed field: Government / Politics
Source text - English
00
GRANT AGREEMENT
For an Action
AGREEMENT NUMBER — LLP-LDV-TOI-12-AT-0011
TRANSFER OF INNOVATION, LEONARDO DA VINCI
LIFELONG LEARNING PROGRAMME
PROJECT NUMBER — 2012-1-AT1-LEO05-06976
MODEL CONTRACT BETWEEN THE BENEFICIARY AND THE PARTNER
A contract between the Beneficiary and each Partner has to be signed before the beginning of the activities of the partnership as described in this contract; it shall be annexed to the Agreement
n° LLP-LDV-TOI-12-AT-0011.
This contract, drawn up under the action programme in the field of lifelong learning, Leonardo da Vinci (Decision N°1720/2006/EC of the European Parliament and of the Council of 15/11/2006 establishing an action programme in the field of lifelong learning, published in the Official Journal of the EU N°L327/45 on 24/11/2006) shall govern relations between:
Jugend am Werk Steiermark GmbH, Lendplatz 35, 8020 Graz, AUSTRIA, hereafter named "the Beneficiary”, represented by Walerich Berger,
on the one hand
and
Direcţia Generală de Asistenţă Socială şi Protecţia Copilului Harghita, Piaţa Libertăţii, nr 5, 530140 Miercurea Ciuc, ROMANIA, hereafter named "the Partner", represented by Elekes Zoltán,
on the other hand,
Which have agreed as follows:
Translation - Romanian
CONVENŢIE DE SUBVENŢIONARE
Pentru o Activitate
NUMĂR CONVENŢIE — LLP-LDV-TOI-12-AT-0011
TRANSFER DE INOVAŢIE, PROGRAM
DE ÎNVĂŢARE PE VIAŢĂ LEONARDO DA VINCI
NUMĂR PROIECT — 2012-1-AT1-LEO05-06976
CONTRACT MODEL ÎNTRE BENEFICIAR ŞI PARTENER
Înainte de începerea activităţilor de parteneriat trebuie semnată o convenţie între Beneficiar şi fiecare Partener, conform celor descrise în această convenţie; convenţia trebuie anexată la Convenţia nr. LLP-LDV-TOI-12-AT-0011.
Aceasă convenţie, redactată în cadrul programului de activitate în domeniul învăţării pe viaţă Leonardo da Vinci (Decizia nr. 1720/2006/EC a Parlamentului European şi a Consiliului European din 15/11/2006 despre înfiinţarea unui program de activitate în domeniul învăţării pe viaţă, publicat în Gazeta Oficială a EU nr. N°L327/45 din 24/11/2006) reglează relaţiile între:
Jugend am Werk Steiermark GmbH, Lendplatz 35, 8020 Graz, AUSTRIA, în continuare
denumit „Beneficiarul”, reprezentat de Walerich Berger,
de o parte, şi
Direcţia Generală de Asistenţă Socială şi Protecţia Copilului Harghita, Piaţa Libertăţii, nr 5, 530140 Miercurea Ciuc, ROMANIA, denumit în următoarele "Partner" şi reprezentat de Elekes Zoltán,
English to Hungarian (Translator certificate) German to Hungarian (Translator certificate) Romanian to Hungarian (B.A in German and English Studies) Hungarian to German (M.A. "Andrassy Gyula" German University Budapest)
Portfolio